<iframe src="//www.googletagmanager.com/ns.html?id=GTM-N4VRRR" height="0" width="0" style="display:none;visibility:hidden"></iframe>

SZÉN FORGALMAZÁS



Társaságunk nagykereskedelmi szinten forgalmazza a régió bányáinak elérhető termékeit.

Minimális rendelési mennyiség: 24 tonna.

Forgalmazott termékek:

Szén

Szénfajták listája:

Lignit 40-350 mm
Herkules 10-20 mm
Herkules 20-40 mm
Herkules 40-100 mm
Ledvice 10-25 mm
Ledvice 20-40 mm
Ledvice 40-100 mm
Lengyel diószén 20-50 mm; 7.000 kcal/kg
Lengyel borsószén; 7.000 kcal/kg
Lengyel diószén 25-50 mm; 6.600 kcal/kg „SILESIA”
Lengyel kockaszén „J” 40-80 mm min. 6.700 kcal/kg
Lengyel diószén „S” 25-80 mm min. 6.900 kcal/kg
Lengyel borsószén „S” min. 6.700 kcal/kg
Lengyel borsószén 5.200 kcal/kg
Lengyel barnaszén 20-80 mm; 3.000 kcal/kg
Orosz feketeszenek 20-50 mm; 5.500 - 7.000 kcal/kg


Láperdőből lignit

A Mátra- és Bükkaljai lignitek a földtörténeti újidő harmadidőszakának végén, az ún. pliocén korban képződtek, kb. 5–8 millió évvel ezelőtt. Ekkor a Kárpát-medencében nagy vastagságot elérő, uralkodóan finomtörmelékes képződmények keletkeztek – a Földközi-tenger őséből, a Thetysből elkülönült északi tengermedencében (Parathetys) –, a fokozatosan kiédesedő Pannon-beltengerben. A Mátra-Bükkaljai előfordulás a Pannon-beltenger kiédesedő, lefűződő öbleit kísérő szubtrópusi, mocsári növényzet elpusztulásából keletkezett, mocsári ciprus (Taxodium), lombos fák (pl. éger, fűz), illetve nagy tömegű sás, nád felhalmozódásából. Az 5–8 millió éves lignitek a szénülés kezdeti fázisát képviselik, bennük a növényi alkotórészek jól felismerhetők. A Pannon-beltenger medencéjének ismétlődő süllyedése, és a süllyedéssel többé-kevésbé lépést tartó feltöltődési folyamatok révén újabb és újabb növénytömegek kerültek víz és iszap alá. Így alakultak ki az Alföld felé D–DK-i irányban 2–3 fokos szögben lejtő lignit-telepek. A telepképződés adottságai miatt a lignit minőségét viszonylag alacsony fűtőérték, magas hamu- és nedvességtartalom jellemzi. A lignittelepek között és fölött homokos, iszapos, agyagos üledékek települtek.
A magyarországi lignittelepek az 1960–70-es években folytatott földtani kutatások alapján viszonylag jól ismertek. Magyarország jelentős lignitvagyonnal rendelkezik. A Mátra- és Bükkaljai lignitterület többszáz millió tonna kitermelhető ásványvagyonnal rendelkezik, mely hosszú távon alkalmas energetikai felhasználásra.






Bányászati technológia

kulszini_fejtes Visontán és Bükkábrányban a lignit kitermelése külszíni fejtéssel történik. A külfejtéses bányászat technológiája szerint először el kell távolítani a lignittelepek felett elhelyezkedő meddőrétegeket (agyag, iszap, homok stb.), majd a meddőanyagokat vissza kell tölteni a nyitott bányatérségbe. Ahogy az egyik külfejtés kimerült, továbbhalad a bánya, és a kitermelt meddőanyagot az előző terület gödrébe töltik.
A bányászandó területen a széntermelést megelőzően három évvel megkezdődik a terület elővíztelenítése. Ennek során a fedő és köztes víztároló rétegek vizét a mélyebb víztároló képződményekbe vezetik, ahonnan a rétegvizeket a külfejtés szélére telepített búvárszivattyús kutak a felszínre emelik. A meddőkőzetek jövesztése elsősorban marótárcsás kotrógépekkel történik. Időszakosan merítéklétrás kotrógépek is részt vesznek a meddőtermelésben. Az egyedi technológiai folyamatok során folyamatosan szükséges egykanalas kotrógépek alkalmazása is.
A szén jövesztése merítéklétrás és egykanalas kotrógépekkel történik. A merítéklétrás és marótárcsás kotrógépek a jövesztett anyagot szállítószalagra adják fel. A fronti, a padka- és hányóoldali szállítószalagok szalagrendszereket alkotnak, melyek 1200, 1400, 1600 és 1800 mm hevederszélességű elemekből állnak. A szénszállító szalagok rendszerén belül a bányák rézsűrendszere nagy mélységének áthidalására és a meddős szalagok keresztezésére magyar fejlesztésű és gyártású rézsűhidak szolgálnak, melyek 22–25 méter szintkülönbség áthidalására képesek. A meddőanyag elhelyezését hányórendező berendezések végzik. A kotrógépek, szállítószalagok, hányóképző gépek gépláncokká kapcsolódnak. Külön említést érdemel a szállítószalag nélkül üzemelő ún. közvetlen átrakó rendszer, amely csak kotrógépből és hányóképző gépből áll.
A visontai bányákból szállítószalagon érkezik a lignit a törősorra, majd az erőműbe. A Bükkábrányban üzemelő törőmű képes leválasztani a nagydarabos frakciót, így lehetőség van a lignit lakossági célú felhasználására. A törőmű után a tört lignit a vasúti feladást biztosító széntérre kerül, ahonnan a szén beszállítása az erőműbe 55–60 tonnás vasúti kocsikkal történik. A lignit fogadása vagonbuktatókon keresztül valósul meg. Az ikerbuktató 800–1200 kt/év, a körbuktató pedig 2500–3000 kt/év teljesítménnyel üzemel. A buktatóktól szállítószalagon történik a szén átadása az erőművi széntérre, illetve közvetlenül az erőművi blokkokra.





A kőszén egy főleg növények anyagából képződő különlegesen átalakult, szerves eredetű, éghető, üledékes kőzet. Kialakulásánál egy biokémiai folyamat, a tőzegképződés és egy geokémiai, a tőzeg kőszénné alakulása játsza a két főszerepet. Tőzegképződésnél az elpusztult szárazföldi növényi anyagok bomlása elzártan a levegőtől megy végbe. Eközben az úgynevezett mocsárgáz, vagyis metán és szén-dioxid távozik. A széntartalom ennek hatásásra feldúsul és szilárd állapotúvá válik. Amennyiben a láp medencéje sűllyed, a tőzeg nagy mennyiségben halmozódik fel. A tőzeg vegyületeiből értékes fűtőanyagok keletkeznek, mint a lignit, [barnakőszén]?, [feketekőszén]?, vagy az antracit. Fontos szerepet játszik az átalakulásban a nyomásnak és a hőmérsékletnek.

Általában több száz méteres mélységben húzódnak a széntelepek, de a felszín változása, pusztulása miatt gyakran a felszín közelébe kerülhetnek, vagy akár a felszínre is. 10-20 méteres mélységig külszini fejtéssel termelhető a kőszén. Nagyobb mélységben aknákat mélyítenek.
Fontos szerepe van a vegyiparban, fűtőanyagként alkalmazzák a hőerőművek, illetve pl. a vaskohászatban nélkülözhetetlen.

A történelemben Theophrastos Kr. e. 315-ben tesz először említést a kőszén használatáról. Szerinte a kovácsok használják őket, mert meggyulladnak és égnek. Középkori, csaknem minden országban elterjedt általános monda szerint, a szenet hegyi szellemek, hegyi manók mutatták meg az erdőben faszén égetéssel foglalatoskodó szegény kovácsnak. Ez a monda a belgiumi Liège 1200 körüli régi krónikáiban módosult. Itt ugyanis a szegény kovácsnak angyal adta azt a tanácsot, hogy a szomszédos Publemont nevű hegyen ásson s a szenet ott csakugyan meg is találta. A kovács neve Hullos volt s az általa megtalált égő kőzetet róla nevezték el houille-nak, ami a kőszén francia neve.
A kőszenet a rómaiak és írások szerint a Kínaiak is tüzelésre használták, ugyanis a reggelig parázslott és olcsóbb volt, mint a fa. A szaporodó népesség miatt több erdő is kipusztult és emiatt kezdték el kezdetlegesen a szénbányászatot. Nem ismerték a szenet Egyiptomban, Főníciában, Palesztínában, hiszen itt nincsenek széntelepek.
Ennek dacára azonban nem használták, mert szénbányászás nyomait nem találjuk náluk. A legrégibb biztosabb adatok a kőszén ismeretére a 12. századból maradtak reánk.

A kőszén növényi szerves anyagokat tartalmaz, mint a szén, oxigén, hidrogén, nitrogént, ként és foszfort. Emellett szervetlen ásványi anyagokat, mint agyagot, iszapot is tartalmaz.
A kőszenet kezdetben tüzelésre használták, de az ipari forradalom hatására vált igazán jelentőssé. Porából brikettet sajtolnak, ami ugyancsak tüzelőanyag. Vegyipari felhasználása a 20. századtól jellemző. 1200-1300 °C-on anaerób körülmények között lepárolva kokszot, kamragázt és kátrányt kapunk.

A szén


A szén foszilis fűtőanyag, ma is nagyon fontos és elterjedt. Régi beidegződések, rossz kazánok miatt sokan még ma is a füstöléssel, kormos kéményekkel azonosítják. A korszerű Eko Karbon kazánban tisztán, nagyon kevés füst keletkezése mellett, nagy hatékonysággal égethetők el. A szén a legtöményebb, energiadús szilárd fűtőanyag. Tárolásra nem érzékeny. Bio anyagokkal keverhető, ekkor használata ökológiailag sokkal kedvezőbb. Nagyobb távolságra is érdemes szállítani.
A lignit a legfiatalabb szén, szerkezete még erősen fás. A lignitek fűtőértéke többnyire 3,5-10 MJ/kg között van a nagy nedvesség és hamutartalom miatt. Előnye, hogy nagy mennyiségben nem túl vastag takaróréteg alatt található, külfejtéssel kitermelhető. Rossz tüzeléstechnikai tulajdonsága miatt csak nagy erőművekben lehet gazdaságosan eltüzelni.
Barnaszén: eocén korban, 60-75 millió évvel ezelőtt sűrű láperdőkből keletkezett (mint a mostani trópusi, szubtrópusi, mérsékeltégövi növények) A magyarországi barnaszén is ekkor keletkezett a Pannon tenger partján, de kisebb mennyiségben van krétakori barnaszén is (75-125 millió év). A két szén megkülönböztetése az égéshő alapján történik. Ez a határérték 23,87 MJ/kg. Ez az egyensúlyi nedvességtartalmú (nedvesség nélküli) és hamumentes mennyiségre vonatkozik. A tüzeléstechnikai gyakorlatban a hamutartalmat is magában foglaló mennyiségre vonatoztatott fűtőértéket veszik figyelembe a szenek minősítésénél, ami nem ad éles határt. A feketeszén és a barnaszén választóvonala: 17-20 MJ/kg körül helyezkedik el. Kemény barnaszén: ha 40 %-nál kevesebb bányanedvességet tartalmaz. (röviden: barnaszén) Lágy barnaszén: ha 40 %-nál nagyobb bányanedvességet tartalmaz. (röviden: lignit).
A barnaszenek lehetnek külső megjelenésük alapján: földes, lágy, fénytelen és fényes barnaszenek. Összetételük alapján: szárítva széteső földes, egyenetlen törési felületű darabos, kagylós törésű, majdnem fekete szurok, nagy bitumen tartalmú bitumenes barnaszenek. Mindegyikben van kolloidálisan kötött víz.
A barnaszenek hosszabb időn keresztül történő tárolása során illó anyagok távoznak belőle és folyamatos lassú oxidáció is zajlik. Néhány hónap alatt 10 % fűtőérték veszteség is bekövetkezhet. Ezért nem célszerű több évre előre barnaszenet vásárolni. Jobban megéri minden évben a tavaszi-nyári kisebb szénforgalmú időszakban a kereskedőknél jó áron megvenni a fűtőanyagot.
Egy köbméter gáz helyettesítésére kb. 2kg közepes fűtőértékű barnaszén kell. A daraszén ömlesztett formában kb. 1tonna/m3 fajsúlyú, tehát a tároláshoz tonnánként 1m3 hely szükséges (pl. átlagos 100m2 családiház éves szükséglete 5-8 tonna, vagyis 8m3 tároló kell.)
A szén tárolásakor figyelembe kell venni az öngyulladási hajlamot. A vastag rétegben, 1,5-2m felett összehalmozott szén, főleg ha megázik, hajlamos arra, hogy a belsejében zajló lassú oxidáció hője felhalmozódjon, öngyulladás léphet fel. Emiatt a szenet száraz helyen tároljuk, ne halmozzuk több méteres vastagságba. Ha megjelenik az öngyulladás füstje, szét kell lapátolni a halmot és vízzel locsolva hűteni kell a szenet.

Feketeszén: karbon korban, 300-350 millió évvel ezelőtt mocsárerdőkből (zsurlók, páfrányerdők) keletkezett. Magyarországon a Mecsekben levő feketeszén kora 150-200 millió év, tengerparti mocsarakból keletkezett. A feketeszenek fűtőértéke: 17-33 MJ/kg között van. Típusai a következők: Hosszú lángú szén: sok illó anyagot tartalmaz, rosszul kokszolható, lángkemencék ideális tüzelőanyaga. Gázszén: kisebb lánggal ég, könnyen gyullad, gyengén kokszolható. Kovácsszén: jól kokszolható. Kokszszén (zsírszén): Lágy, szilárdsága kicsi, jól összesül, nagy szilárdságú kokszot lehet belőle csinálni. Sovány kőszén: nem sülőképes.

GALÉRIA